Egy nagyon egyszerű, de annál izgalmasabb gyakorlatot hoztunk nektek. Ez egy kicsit talán ahhoz is közelebb vihet titeket, hogy mit is jelent a tudatos jelenlét és mit jelent éber figyelemmel jelen lenni helyzetekben. Például egy olyan hétköznapi és mindennapos tevékenység során, mint az étkezés. A nagy rohanásban sokszor csak bekapkodjuk az ennivalónkat sietve, és már megyünk is a dolgunkra, pedig ha időt szánunk rá, akkor a lelassulás és az ételre szánt idő hasonló lehet akár egy meditációhoz is.
A gyakorlatot akkor próbáljátok ki, ha valóban tudtok elég időt szánni az adott étkezésre és nem kell utána rohannotok sehova. A lényege az lesz, hogy minél több érzékszerveteket bevonva próbáljátok megismerni az ételt.
Így végezzétek a gyakorlatban
Üljetek le az asztalhoz, és mielőtt elkezdenétek az étkezést, hunyjátok le a szemeteket és vegyetek az orrotokon keresztül három mély lélegzetet. Figyeljétek közben a lélegzetvételek hangját és hogy hogyan áramlik a levegő a testetekben. Ezzel is hangolódjatok egy kicsit a gyakorlatra. Majd nyissátok ki a szemeteket és szépen, lassan, fokozatról fokozatra jussatok el addig, hogy az ételt a szátokba veszitek és meg is ízlelitek. A következő lépések szerint haladjatok:
Nézzétek a tányérra tett és megenni kívánt ételt. Nézzétek meg alaposan. Úgy tekintsetek rá, mintha most látnátok először ilyet. Figyeljétek meg a textúráját. Milyennek tűnik? Keménynek és ropogósnak? Puhának vagy lágynak? Esetleg a kettő között valahol? Tudatosítsátok magatokban, amit a szemetekkel tapasztaltatok.
Ezután fogjátok is meg és figyeljétek meg, hogy mit éreztek az ujjaitokkal, a bőrötökkel, így hogy már a kezetekben van. Rücskös? Sima? Mennyire lehet alakítani, formálni? Nem kell többet tennetek most sem, mint hogy csak tudatosítjátok, megjegyzitek a különböző érzeteiteket.
Próbáljátok ki, hogy ha összenyomjátok az ujjatokkal a falatot, akkor esetleg hallotok-e valamit? Roppant esetleg? Vagy hallotok valami cuppanást talán? Tudatosítsátok ezt is magatokban.
Majd szagoljátok is meg. Milyen illata van? Rögtön kedvet kaptok ahhoz, hogy meg is kóstoljátok? Estleg meg is tudtok már nevezni egy-két fűszert, amit kiéreztek belőle? Jegyezzétek meg, hogy milyen illatokat is éreztek most.
Elérkezett az idő, hogy most már bele is haraphattok egyet. Kicsit tartsátok még a szátokban és ne nyeljétek le a falatot. Próbáljátok meg minél jobban megrágni. Ne csak egyet-egyet ímmel-ámmal, hanem többször. Lassan rágjatok és közben figyeljetek arra, hogy a nyelvetekkel is ízlelgessétek a falatot. Milyen az íze? Édes vagy sós? Azzal, hogy elkezdtétek alaposabban megrágni, illetve hogy beindult a nyáltermelés is, változott az íze az ételnek? Harapjon egyet, és lassan rágja meg, amíg az étel olyan nem lesz, mint egy paszta. Édes vagy sós? Változik az íze rágás közben?
Aztán nyeljétek is le a falatot és figyeljétek meg, hogyan végighalad a nyelőcsöveteken az étel.
Végül összegezzétek egymás között ezt a kis játékot és beszélgessetek róla. Milyen érzeteket észleltetek a testetekben az evés közben? Miben különbözött ez a fajta evés a megszokott étkezési szokásaitoktól? Mit gondoltok meg tudnátok enni az egy étkezés alatt felszolgált ételekből az összeset ilyen módon? Van, amit szeretnétek esetleg ebből a gyakorlatból rendszeresíteni a mindennapokba?
Az ételhez való viszonyulásotokon is segít módosítani egy kicsit ez a gyakorlat, aminek a lényege tulajdonképpen, hogy egy olyan cselekménnyé tegye az evést és az ivást, ami túlmutat azon, hogy ezeknek a tevékenységnek csak létfenntartó szerepe van, hanem lehet akár egy tudatos meditatív tevékenység is.
