Menü
Az EQ, vagyis az érzelmi intelligencia fejlesztése nagyon fontos szerephez jutott manapság. Teljes joggal, hiszen az érzelmeink nagyon sok területen befolyásolják az életünket. Hatásukra formáljuk a gondolatainkat, valamint a cselekedeteinket egyaránt és minél inkább képesek vagyunk ezt tudatosan kezelni, annál jobban fogjuk tudni irányítani a viselkedésünket és azokat a képességeinket, amelyek az önérvényesítéshez szükségesek.
A fejlett érzelmi intelligencia magában foglalja azt, hogy megfelelően tudjuk észlelni, értelmezni és kezelni a saját érzelmeinket, valamint azt is, hogy más emberekére is adekvátan tudunk reagálni. Mint sok más dolognál, ennél is törvényszerű, hogy minél korábban kezdünk el komolyan foglalkozni a fejlesztéssel, annál hamarabb érhetünk el az önismeret olyan fokára, ahol megértjük, hogy kik vagyunk és mit szeretnénk. Az önszabályozás, a szociális készségek, a kellő empátiára való törekvés és az önmotiválás képessége, mind-mind olyan dolgok, amelyek ma már kulcsfontosságú szerephez jutnak gyermekkorban is, de felnőttként pedig elengedhetetlenek a boldog élethez.
A mindfulness ebben is segít, hiszen a jelenben való tudatosság azt is feltételezi, hogy képesek vagyunk a saját érzelmeinket feltérképezni, a testi következményekkel számolni és cselekedeteinket esetleg ahhoz igazítani. Ehhez hoztunk nektek most játékos gyakorlatokat, amiket az egész család, de akár ketten bekuckózva a gyermeketekkel is, tudtok játszani.
Hiszen minden szülő arra vágyik, hogy a gyermeke jól boldoguljon az életben, sikeres legyen, de nem feltétlenül anyagi értelemben, hanem hogy elégedett legyen önmagával. Kutatások igazolják, hogy ezt elérni nem feltétlenül az értelmi képességeinkkel fogjuk, sokkal nagyobb hatással van ezekre az EQ-nk. Fantasztikus, hogy minderre befolyással tudunk lenni már az egészen korai időszaktól kezdve például egy-egy játékos gyakorlattal, hiszen ezzel sokkal közelebb tudunk hozzájuk kerülni.
Az alább található játékok lehetőséget nyújtanak arra, hogy gyermeked belehelyezkedjen egy-egy érzelmi állapotba, megfigyelje, hogy az milyen testi tüneteket produkálhat, miből ismerheti fel, hogy most azt érzi.
1.Gyakorlat: Nevezd meg az érzelmet
Az embereknek mindennap vannak érzelmeik. Mindig érzünk valamit. Lehetsz boldog, vidám, szomorú, mérges, meglepett, izgatott, ijedt, csak hogy pár példát említsünk.
Bárhogyan is érzel az adott pillanatban, az arcod és a tested biztosan elárulják. Például egy-egy mosollyal vagy a könnyeiddel. Vagy például a nagyra tátott száddal, esetleg a kikerekedett szemeiddel. De az is előfordulhat ilyenkor, hogy összegörnyedve ülsz és lefelé nézel.
Vajon ki tudjátok találni, hogy a másik éppen mit érez?
Ehhez a játékhoz minimum ketten kellettek, de annál jobb minél többen játsszátok. Válasszátok ki, hogy ki legyen az első, ő lesz az, aki most kigondolja, hogy milyen érzelmet fog nektek bemutatni, de mindezt csak mutogatással teheti, tehát nem beszélhet közben. Így sikerül rájönnötök? Aki a leghamarabb kitalálta, az meséljen is el egy történetet, amikor ő maga érezte az adott érzelmet. Addig játszatok, amíg mindenki sorra nem került.
Tipp:
2.Gyakorlat: Érzelmek megtalálása
Ezt a játékot ketten tudjátok játszani. Gyermekeddel üljetek le egymással szemben kényelmesen, akár meg is foghatjátok egymás kezét. Vegyetek három mély, lassú és hosszú lélegzetet. Ha úgy jobban érzitek magatokat, akkor behunyhatjátok a szemeteket. Az egyikőtök lesz a beszélő, a másik pedig a hallgató. A beszélő mondja el, hogy hogyan érzi magát az adott pillanatban (pl.: „Most vidám vagyok.” vagy „Most elég mérgesnek, dühösnek érzem magam.”). Ezután folytassa azzal, hogy milyen ez az érzés belül. Hol érzi? Esetleg a fejében, gyomrában, mellkasában? Ez egy feszítő, forró, hűvös, idegesítő vagy fájó érzés?
A hallgató ne szóljon közbe, csak teljes figyelmével és támogatásával legyen jelen és hallgassa meg a beszélőt.
Miután a beszélő mindent elmondott, amit szeretett volna, vegyetek ismét három mély, lassú és hosszú lélegzetet. Ezt követően a beszélő figyelje meg, hogy mennyiben változtatott az előbb leírt érzelmi állapotán az, hogy valakinek beszélhetett róla és elmondhatta, hogy mi zajlik benne legbelül. Máshogy érzi esetleg most magát a teste? Ha szeretné. akkor ezeket a tapasztalatokat is megoszthatja.
Majd cseréljetek szerepeket, végül pedig köszönjétek meg egymásnak, hogy elmondhattátok az érzéseiteket.
Tipp:
Felhasznált források:
Kádár Annamária: Mesepszichológia – az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban
https://agyserkento.hu/blog/erzelmi-intelligencia-fejlesztese